Gyulladásos bélbetegségekről

MI A GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉG (IBD)?

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) a gyomor-bélrendszer krónikus, gyulladásos és esetenként progresszív betegségeinek csoportja, melyek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) fordul elő leggyakrabban.

Az IBD LEGGYAKORIBB TÜNETEI:

  • hasmenés (székletürítés akár napi 20 alkalommal)
  • láz
  • vérszegénység és fáradtság
  • végbéltáji vérzés / véres széklet
  • hasi görcsök és fájdalom
  • sürgető székelési inger

A tünetek – számuktól és súlyosságuktól függően – jelentősen rontják az életminőséget – előfordul, hogy a gyulladásos bélbetegségben szenvedő emberek hetente több mint 5 nap tapasztalnak görcsöket, hasi fájdalmat és sürgető székelési ingert. Ugyanakkor az érintettek életében olyan időszakok is tapasztalhatóak, amikor a betegség csendes, és alig vagy egyáltalán nem okoz tüneteket. (Ezért tartozik a hullámzó lefolyású kórképek körébe.) Az ilyen időszakokat nevezzük remissziónak. A remissziók váltakoznak olyan időszakokkal, amikor a betegség aktívvá válik, és tüneteket okoz – vagyis a ismét fellángol – ezt az állapotot relapszusnak nevezzük.

A gyulladásos bélbetegségek tünetei az idő előrehaladtával valamint egyénenként is eltérőek lehetnek, függően a gyulladás kiterjedésétől és annak elhelyezkedésétől. Változhat a tünetek súlyossága és jellege, enyhétől egészen a súlyosig.

AZ IBD ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA

Az IBD Európában akár 3 millió embert is érinthet. Minden korosztályban előfordul, azonban leggyakrabban 15 és 30 év közötti életkorban ismerik fel.

IBD GYERMEKKORBAN – SAJÁTOSSÁGOK

Dr. B.Kovács JuditA gyermekkori gyulladásos bélbetegségeknél a legfontosabb különbség az IBD felnőttkori formájához képest – főként a Crohn-betegségnél de a colitis ulcerosánál is – a gyulladás nagyobb kiterjedtsége – tudtuk meg dr. B. Kovács Judittól, a Heim Pál Gyermekkórház Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztályának főorvosától. A szakértő részletesebben is tájékoztatta Klubunkat.  

Colitis ulcerosa esetén gyerekek között sokkal gyakoribb az egész vastagbelet érintő gyulladás, míg a felnőttkorban jelentkező formánál többnyire csupán a vastagbél végbél felőli szakasza érintett. A fekélyes vastagbél gyulladás és a Crohn-betegség tehát minél fiatalabb életkorban kezdődik, annál kiterjedtebb, súlyosabb. A kicsik körében továbbá statisztikailag kimutatott tény, hogy gyakrabban figyelhető meg a családi halmozottság – vagyis, hogy az érintett gyermek valamelyik felmenője is gyulladásos bélbetegségben szenved.

Az IBD felnőttkorban is megterhelő állapot. Gyermekből felnőtté válni önmagában egy óriási biológiai feladat. Ha emellett a természetes megterhelés mellett egy gyermeknek még egy súlyos gyulladásos betegséggel is küzdenie kell, az károsíthatja a fejlődéssel kapcsolatos biológiai funkciókat – magyarázta a szakértő.

Az elmaradás sokszor a nemi érés késlekedésében is megnyilvánul.
“Ha belegondolunk, hogy milyen vihart jelent a pubertás, milyen energiákat emészt fel önmagában ez a felfokozott érési időszak, nem nehéz elképzelnünk, hogy ezekre a mozgósítandó energiákra nincs  forrása egy beteg gyermeknek. Egy Crohn-betegség valamilyen szövődménye által indikált műtét, vagy egy gyógyszereléssel szemben rezisztens colitis ulcerosa operációja (vastagbél eltávolítás) után gyakran látjuk, hogy miként virul ki az érintett gyermek – miként hozza be az addig több éves késést mutató, egy fiziológiásan egészséges gyermeknél két-három évet igénybe vevő nemi érést akár egy fél év alatt” – mondta a főorvosnő.

A súlygyarapodásban és a növekedésben bekövetkező visszamaradás tehát szoros összefüggésben van a betegség aktivitásával és ez megfordítva is igaz: az elmaradottság mértékével mérni lehet a kezelés sikerét. Amelyik gyermeknél sikerül a gyulladást lecsendesíteni, annak szervezetében pótló súlygyarapodás is beindulhat és az elmaradottság csökkenhet. “Néhány évvel ezelőtt feldolgoztuk kb. 80 betegünk kórtörténetét, akiket legalább 1 éven keresztül gondoztunk, és akiket végül 18 évesen átadtunk a felnőtt-gondozásba. Nagy örömünkre pácienseink döntő többsége ledolgozta ezt a fejlődésbeli elmaradottságot, vagy jelentősen csökkentette annak mértékét” – tájékoztatott B. Kovács Judit.

NGYB - Az, hogy a kezeléssel milyen mértékben lehet bepótolni ezeket a fejlődési visszamaradásokat, inkább az adott gyermek személyes betegségében kódolt, vagy az életmód kialakításában is lehet tenni annak érdekében, hogy a terápia minél hatásosabb legyen?

BKJ - Tételezzük fel, hogy az életmód egy közepes polgári szinten van – ahogyan a valóságban is, ritkán találkozunk szélsőségekkel itt a kórházban – és akkor azt mondhatom, hogy inkább a betegségben kódolt. Ugyanakkor az IBD gyökere a genetikai hajlam mellett az életmódban is rejlik. Az IBD gyakoriságában földrajzi különbségek is vannak: északon gyakoribb, mint délen – ezt nevezzük észak-déli tengelynek. Az sem lehet véletlen, hogy városiak között gyakoribb az IBD, mint falun élők között. A higiéniai hipotézis szerint pedig akár civilizációs betegségeknek is nevezhetjük az IBD-t. Eszerint az elmélet szerint a jó higiénés körülmények, a kora-gyermekkori bélfertőzések elkerülése, valamint az az eredmény, hogy a civilizált országokban nem bélférgesek a gyerekek, a rosszabb körülmények között élő emberekhez vagy több száz évvel ezelőtt élt generációkhoz képest olyan kedvezőtlen változásokat hoztak létre az immunrendszer korai programozásában, hogy emiatt az allergiás betegségek, valamint az autoimmun betegségek sokkal gyakoribbá váltak. Ez a felvetés nem bizonyított – és biztos, hogy pusztán erre a tényezőre nem is lehet visszavezetni a patogenezist, de azt talán megmagyarázza, hogy miért válnak ezek a betegségek egyre gyakoribbakká. 20-30 év alatt a genetikai állományban nem következhettek be olyan mértékű változások, amelyek a gyakoribbá válás ijesztő mértékét megmagyaráznák, az életkörülményekben ellenben hatalmas változások lehetnek – és voltak is – egy-két generáció alatt. Rengeteg teória létezik az IBD kialakulásának okára, de még nem tudjuk az egyetlen, igazi okot. Ezért nem ismerünk olyan terápiát sem, amivel maradéktalanul meg tudnánk gyógyítani az IBD-t.

A KIVIZSGÁLÁS MENETE

A gyermekkori IBD kivizsgálásáról, a szükséges vizsgálatok menetéről és a vizitek gyakoriságáról szakértőnket, dr. B. Kovács Judit főorvosnőt kérdeztük.

Hogyan zajlik a kivizsgálás, onnantól kezdve, hogy a szülő IBD-re utaló tüneteket tapasztal gyermekén és orvoshoz fordul?
Pusztán a panaszok és a klinikai tünetek alapján – amelyek természetesen felkeltik a gyanút – nem lehet ezeket a betegségeket diagnosztizálni, mert ezek rendkívüli mértékben hasonlíthatnak bélfertőzés eredetű megbetegedésekre. Az első feladat tehát minden esetben a bélfertőzés gyanújának a tisztázása, székletvizsgálatokkal. Ezt a lépést az alapellátásban kell elvégezni.
Szakmai logika szerint is az egyszerűen, a beteg megterhelése nélkül tisztázható kérdésekre kell először választ kapni, a gyakoribb és a valószínűbb okokat kell elsőként kizárni. Jelenleg úgy tűnik ugyanakkor, hogy a lezajlott bélfertőzések is elősegíthetik az IBD-t, ez azonban csupán a tapasztalatokon nyugvó hipotézisek egyike, amelyre nem lehet minden esetben visszavezetni az egészségkárosodás kialakulását.

Melyek a további lépések?
A diagnosztika lényegében nem különbözik a felnőttkori diagnosztikus lépésektől. Laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázzuk, hogy vannak-e gyulladásra utaló aktivitási jelek, és ha vannak, akkor ezek milyen mértékűek. Különböző immunszerológiai vizsgálatokkal is finomítani lehet a képet. Nélkülözhetetlen továbbá az endoszkópiás vizsgálat. Kötelezően ajánlott a felső béltraktusról is tájékozódni, tehát nem csak kolonoszkópiát, hanem felső endoszkópiát is végzünk. Crohn-betegség esetén tájékozódni kell a vékonybél azon szakaszairól is, amelyek nem közelíthetőek meg az imént említett eszközökkel – ilyenkor képalkotó eljárásokhoz folyamodunk, melyek közül az MRI vizsgálatot részesítjük előnyben, mert amellett, hogy kitűnő képminőségben szállítja az információkat az ábrázolt szakaszokról, óriási előnye, hogy semmilyen sugárterheléssel nem jár. Egy CT vizsgálat több száz mellkasfelvétel sugárterhelésének megfelelő dózist jelent, ezért nem célszerű gyakran ismételni.
Összefoglalóan tehát szükséges a székletvizsgálat az infekció gyanújának elbírálására, a laboratóriumi vizsgálat a gyulladás aktivitásának becslésére, valamint endoszkópia és képalkotó eljárások alkalmazása a biztos diagnózis és a betegség kiterjedtségének pontos megítélése érdekében.

Az IBD stádiumának vagy súlyosságának megfelelően milyen gyakran kell vizitre menni a szakorvoshoz?
Ez nem kizárólag a betegség súlyosságától függ, hanem attól is, hogy a család mennyire megbízható a terápia betartását illetően. Az ellenőrizetlen információk, amelyeket a szülők különböző forrásokból összegyűjtenek, veszélyt jelenthetnek. A vizitek gyakorisága attól is függ, hogy az adott gyermek milyen kezelésben részesül, milyen lehetséges mellékhatásokra kell számítanunk. Három-négy havonta azonban még az aktuálisan tünetmentes betegeimnek is vizitet javasolok. Előjegyzett időpontokban fogadom betegeimet, így észre veszem azt is, ha valaki eltűnik az ellátásból. Emellett minden esetben megállapodok a családokkal, hogy amennyiben rossz irányban változik a gyermek állapota, azonnal értesítenek. Természetesen lakóhelytől is függ, hogy ki milyen gyakran tud jönni egy súlyosabb állapot esetén. Aki két házzal arrébb lakik, az bejön akár minden nap, azt a gyermeket pedig, akinek 200 km-re van az otthona, felveszem a fekvőbeteg osztályra.

Milyen gyakran kell a gyermekkori érintetteknél szűrést végezni a daganatos elfajulás megelőzése vagy korai felismerése érdekében?
A daganatos elfajulás nem annyira életkor-, mint betegségtartam-függő. Gyermekeknél ugyanúgy kell végezni a szűrést, mint felnőtteknél. Colitis ulcerosában 10 év elteltével jelentősen nő a veszélyeztetettség, így 10 év elteltével ajánlott évente elvégezni a kolonoszkópiát. Amennyiben a betegség két éves korban kezdődött, akkor 12 éves kortól kell rendszeresen szűrésre járni.

A CROHN-BETEGSÉG

A Crohn-betegség a gyomor-bélrendszer bármely részén előfordulhat, a szájüregtől egészen a végbélnyílásig. Gyakran érinti a vékonybél utolsó szakaszát (csípőbél) valamint a vastagbél kezdeti szakaszát.

A betegség meghatározása

A betegség névadója Burrill Bernard Crohn amerikai belgyógyász, aki 1932-ben elsőként írta le ezt a gyulladásos bélbetegséget. A Crohn-betegség a tápcsatorna bármely részét érintheti. Leggyakoribb a vékony- és vastagbél együttes megbetegedése. A gyulladásos folyamat a bélfal összes rétegében fellelhető, a gyulladás ugyanakkor szakaszosan alakul ki: váltakoznak az ép és a kóros területek.

A váltakozás a tünetek időnkénti felerősödésében, majd enyhülésében is megnyilvánul: lefolyásában jó és rossz periódusok követik egymást. Bár előfordulási gyakoriságát tekintve a Crohn-betegség leginkább a fiatalokat érinti, nem ritka 60 év felett, és ma már gyermekkorban sem. Évtizedek megfigyelései alapján elmondható, hogy a betegség egy család több tagjánál is előfordulhat (például szülő és gyermek, esetleg több testvér érintett).

A betegség okai

A betegség oka több tényezős, kialakulásának nem ismerjük teljes hátterét. Feltehető, hogy előfordulásához veleszületett hajlam, és ehhez társuló kiváltó tényező, például valamilyen fertőzés együttes jelenléte vezet. (A Crohn-betegségre való lappangó hajlamot tehát valamilyen egyéb külső tényező hozza felszínre.) A krónikus gyulladás fenntartásában a bélbaktériumoknak döntően fontos szerepe van.

Tünetek

Típusos tünet a fogyás, a hasi fájdalom, a hasmenés és a visszatérő lázas állapot. A betegség hullámzó lefolyású. A visszaesés (relapszus) oka nem mindig ismert, bél vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek (például reuma ellenes szerek), testi vagy lelki túlterhelés is okozhatja.

A betegség tünetei összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. A vékonybél bizonyos szakaszainak a betegsége fogyást és hasmenést, valamint fontos tápanyagok felszívódási zavarát okozhatja (vas, B12-vitamin, fehérje, stb.). A felszívódási zavar következtében kialakuló tápanyaghiány ( mely fogyáshoz, vérszegénységhez, fehérje-, só-, vitamin- és ásványianyag hiányhoz vezethet) elmaradást okozhat a gyermekek növekedésében és fejlődésében. A vastagbél érintettsége esetén a tünetek közül a véres hasmenés dominál. A fájdalmat a gyulladt bél rendellenes összehúzódása, görcse okozza. A bélgyulladáshoz ritkán a nyelőcső vagy a gyomor gyulladása is társul. A lázat a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák.

A Crohn-betegség lehetséges szövődményei:

  • sipolyok (fekélyből képződő rendellenes járatok a gyomor-bélrendszer és a környező szövetek között)
  • elzáródás/szűkület
  • bélperforáció (a bélfal kilyukadása)
  • tályogok (olyan gennyel telt üregek, melyek duzzanattal és gyulladással járnak)

A Crohn-betegség progresszív (folyamatosan romló) is lehet, ezáltal a belek tartós károsodását okozhatja.

COLITIS ULCEROSA

A Colitis ulcerosa a vastagbél és a végbél nyálkahártyáját érinti, és a vastagbél kifekélyesedését okozza.

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) elnevezés a vastagbél latin neve colon (kiejtve kolon) és a gyulladást jelentő “itis” (kiejtve itisz) összetételből ered, melyhez a fekélyes (ulcerosa, kiejtve ulceróza) jelző kapcsolódik.

A gyulladás a bélfal rétegei közül csupán a nyálkahártyán alakul ki, a mélyebb rétegek nem érintettek ebben a betegségben. Hosszanti kiterjedését tekintve a fekélyes vastagbélgyulladás mindig a végbél felől indul, és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis első szava is más: proctitis (kiejtve proktitisz, proktosz=végbél). A betegség kiterjedtebb kórformájáról akkor beszélünk, ha a baloldali colitis a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érinti. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbélre kiterjed (pancolitis, kiejtve pánkolitisz, pan=egész). A gyulladás kiterjedése a kórlefolyás alatt változhat.

A betegség okai

A betegség oka több tényezős, kialakulásának nem ismerjük teljes hátterét. Feltehető, hogy veleszületett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés, lelki vagy testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. Az ismeretlen eredetű gyulladás kialakulásában és fenntartásában az immunrendszer hibás működésének is szerepe van.

Tünetek

A betegség legfontosabb tünete a véres hasmenés. Az érintettek gyakran szenvednek hasi fájdalomtól, mely többnyire a has bal oldalán és a székeléssel kapcsolatban jelentkezik. Súlyos esetben a kórt láz, só- és vízvesztés, valamint vérszegénység jellemzi. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza. A betegség krónikus, lefolyása hullámzó: jó és rossz periódusok követik egymást. A jó periódust (remisszió) panaszmentesség, jó közérzet jellemzi. A visszaesés (relapszus) oka nem mindig ismert, bél- vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek (például reuma ellenes szerek), testi vagy lelki túlterhelés okozhatja.

Az IBD KEZELÉSE

A gyulladásos bélbetegség kezelése a megfelelő táplálkozástól a gyógyszeres terápián át a műtéti beavatkozásig terjed, függően a betegség típusától és súlyosságától. A komplex terápia célja a betegség aktivitásának kontrollálása, a remisszió elősegítése és a szövődmények elkerülése.

Étrend és táplálkozás

A megfelelő táplálkozás helyreállítása és fenntartása fontos a gyulladásos bélbetegség kezelésében.

Egyes ételek és italok súlyosbíthatják a gyulladásos bélbetegségek tüneteit, ugyanakkor fontos tudni, hogy mindenki számára más a helyes étrend. Bár vannak alapvetően tiltott élelmiszerek, a személyre szabott diéta csupán hosszadalmasabb munkával állítható össze.

A fűszeres, zsíros ételek nem jók, bizonyos lokalizációban a nagyon sok rost szintén nincs jó hatással, ám hosszútávon a legtöbb kiskorú érintettnek lényegében egészséges, normál táplálkozásra van szüksége.

Gyógyszeres kezelés

A gyulladásos bélbetegségek kezelésében használt gyógyszerekről általánosságban elmondható, hogy – bár végleges gyógyulást nem hoznak – a tünetek enyhítésével, a gyulladásos folyamat megállításával hozzájárulnak az IBD-betegek életminőségének javulásához.

A gyógyszeres kezelés módja a betegség súlyossága és előfordulási helye szerint eltérő lehet. Az IBD kezelésében használatos gyógyszerek öt fő csoportja:

  • Szalicilsav-származékok
  • Kortikoszteroidok
  • Immunszuppresszánsok
  • Antibiotikumok
  • Biológiai készítmények
  • Egyéb gyógyszerek

GYERMEKKORBAN A TERÁPIÁS PALETTA KIEGÉSZÜL AZ ELSŐ VÁLASZTÁSKÉNT ADANDÓ KIZÁRÓLAGOS TÁPSZERES KEZELÉSSEL!

Mit jelent a tápszeres kezelés?

A gyermekkori Crohn-betegség korszerű terápiája hat-nyolc héten keresztül kizárólagosan adott, napi 1,5-2liter folyékony tápszer adása, minek hatására a fekély ugyanúgy begyógyul, mintha a beteg szteroidot kapott volna. Gyermekkorban Crohn-betegség kezelésére adott szteroid hatására 30 %-os biztonsággal érhető el nyálkahártya-gyógyulás, míg enterális táplálás során adott folyékony táplálással erre 75 %-os az esély.

Több fajta tápszer létezik, melyek közül van olyan is, amely az immunrendszer aktivációját gátló TGF béta szintet emeli, és így csökkenti a mukozális gyulladást, de ez a hatás nem alapvető, a lényeg, hogy az alkalmazott anyag ellenőrzött összetételű homogén folyékony tápszer legyen. A klinikai kutatások tanulsága szerint, amikor egynemű folyékony tápszert adnak a Crohn-beteg gyermekeknek, a bélflórájuk kedvező irányba változik. Az olaszországi Borelli és munkatársai mutatták ki először, hogy az enterális táplálásban a kezelt páciensek bélflóra-összetétele kedvezőbb lesz. Sajnos nem minden gyermeknél válik be ez a módszer, ha csak a vastagbél érintett, a tápszer kevésbé hat, továbbá mély fekélyek, perianalis lézió esetében sem érhető el komoly és tartós siker a tápszer adásával. Azért érdemes majdnem minden esetben megpróbálni ezt az egyszerű terápiát, mert a gyermekek nagyobb részénél mégis hatékony, nincs mellékhatása, és az ilyen típusú terápia mellett a gyermek megkaphatja a szükséges oltásokat, amelyek nem mindegyike adható immunszupresszív terápia mellett.

A tápszerrel elért sikert követően sajnos nagyon gyakran következik be visszaesés, tehát ez nem végleges megoldás. A gyermekek kezelése ezt követően lényegében hasonló a felnőttek kezelésével.

Mik azok a szalicilsav-származékok?

Az aminoszalicilátok és kortikoszteroidok jelentik gyakran az első lépést a tünetek visszaszorítására, mivel gyulladáscsökkentő hatásúak.

Az 5-aminoszalicilsav (5-ASA) egy aszpirinhez hasonlatos hatóanyag, mely a belek nyálkahártyájával közvetlenül érintkezve fejti ki gyulladáscsökkentő hatását. Szakorvos feladata eldönteni, hogy melyik gyógyszert milyen formában (tabletta, kúp vagy beöntés) alkalmazza, aszerint, hogy melyik bélszakaszon lépett fel a gyulladás. Az 5-ASA-tartalmú szerek hatásossága az adagok mennyiségétől függ, így ha a beteg nem reagál az először ajánlott dózisra, akkor növelni kell a hatóanyag mennyiségét. Ha megnövelt dózis esetén sem mutatkozik különösebb hatás, akkor megfontolandó más gyógyszerek, például szteroidok alkalmazása.

Mik a kortikoszteroidok?

A kortikoszteroidok igen erős gyulladáscsökkentő szerek, melyeknek – szemben az aminoszalicilsavakkal – nincs szükségük rá, hogyközvetlenül lépjenek érintkezésbe a megbetegedett szövetekkel. Hatásukat az egész szervezetben feloldódva fejtik ki, tehát egyebek mellett a beteg bélszakaszon is. Kisebb adagokban jobban tolerálhatóak, de hosszabb távú alkalmazásukkor súlyos mellékhatások (cukorbetegség, szürkehályog, elhízás stb.) jelentkezhetnek, ezért tartós szedésük nem javasolt. Fontos, hogy alkalmazásuk közben a csontritkulás megelőzésére is figyelmet kell fordítani, hiszen a kortikoszteroidok megnövelik a belek kálcium-felvételét, ugyanakkor csökkentik a vesék kálcium-leadását. Mára új, budenozid hatóanyagú, kevesebb mellékhatással bíró, lokálisan ható, a szisztémás keringésbe csak 10-20%-ban kerülő gyógyszerek is forgalomba kerültek. A budenozidkezelés (tabletta vagy beöntés formájában) elsősorban a vastagbélre kiterjedő kórformákban ajánlott.

Mik az immunszuppresszánsok?

Az immunszupresszív szerek alkalmazására gyakran sor kerül a remisszió fenntartása céljából, mivel elnyomják a szervezet immunválaszát, és ezáltal megakadályozzák a gyulladás folyamatos fennállását.

Az immunszuppresszánsok azáltal mérsékelik a fellépő gyulladást, hogy csökkentik az immunsejtek számát, illetve zavarják az általuk termelt fehérjék működését. Ezek a szerek akkor használatosak, ha a páciens nem reagál a szteroidokra, vagy nemkívánatos mellékhatásokra panaszkodik szteroid terápia közben. Az immun-szuppresszorok hátránya a lassú hatásmechanizmus: a teljes hatás kifejtéséhez legalább három, de olykor hat hónapra is szükség lehet. A fertőzésekkel szemben kevésbé ellenállóvá tett immunrendszer a fertőző máj-(hepatitis) és hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis), illetve a csontvelőmérgezés veszélyének is jobban ki van téve. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett azonban ezeket a gyógyszereket évekig is szedhetik a betegek komolyabb mellékhatások nélkül.

Mik az antibiotikumok?

Az antibiotikumok a szervezetbe kerülő különböző baktériumokat pusztítják el. Az antibiotikumok az emésztőrendszerben elszaporodó baktériumok ellen is hatásosnak bizonyultak, noha hatásmechanizmusuk még nem egészen ismert. Alkalmazhatók az egyéb vényköteles gyógyszerek mellett, amikor Crohn-betegséggel összefüggő fertőzések lépnek fel, vagy sipoly kialakulása esetén.

Mik a biológiai hatóanyagok?

A biológiai terápia (anti-TNF) az elmúlt évtizedben óriási előrelépést hozott a terápiában, hiszen alkalmazásának köszönhetően nagyon sok (felnőtt-, és) gyermekkorú érintettnél el lehet érni a tartós remissziót. A biológiai szerek segítenek a tünetek kezelésében és a remisszió fenntartásában, továbbá elősegítik a nyálkahártya gyógyulását. Hazánkban a gyermekkori Crohn-betegség kezelésében 2007-óta érhető el ilyen terápia.

Gyermekek esetében (is) a biológiai szer adása előtt három hónapig hagyományos módszerrel – tápszerrel, szteroiddal és immunszupresszív terápiával – kell megkísérelni az állapot javítását, és ha mindez hatástalannak bizonyul vagy a gyermek visszaesik, 100 %-os támogatással adható a biológiai terápia.

A biológiai szerek antitestek, amelyek képesek hozzákapcsolódni egy fehérjéhez, az ún. TNF-alfához, melyet az immunrendszer aktiválódásakor az immunsejtek termelnek. Ezek a TNF-alfa sejtek stimulálják a többi immunsejtet, hogy azok gyulladást serkentsenek. A TNF-alfa sejtekhez kapcsolódva a biológiai hatóanyagok blokkolják a folyamatban lévő fehérjetermelést és így csökkentik a gyulladást. A biológiai hatóanyagokat kisebb mellékhatásoktól (pl. fejfájás) eltekintve jól tűri a szervezet, a komolyabb mellékhatások ritkák.

Egyéb gyógyszerek

Láz és fájdalomcsillapítók, görcsoldók, hasmenés gátlók, nyugtatók és szorongás csökkentők.

MŰTÉT

Crohn-betegségben idővel aránylag gyakran válik szükségessé a műtéti beavatkozás, fekélyes vastagbélgyulladással élő betegeknél ritkábban kerül sor a beavatkozásra.

Crohn-betegség miatt végzett műtét során sor kerülhet egy bélszakasz eltávolítására, fekélyes vastagbélgyulladás miatt végzett műtét során a teljes vastagbelet távolítják el. Ilyenkor gyakran egy nyílást hagynak vissza a hasfalon, melyen keresztül egy testen kívül viselt tasakba (sztómazsák) gyűlik össze az emésztés végterméke, vagy más esetben a vékonybelet kötik össze a végbél csonkjával.

Műtét után az IBD-vel élő gyermek vagy felnőtt csaknem minden tekintetben az átlagember életmódját folytathatja. A sikeres műtét megszabadítja a hasi fájdalom, a fogyás, a hasmenés, a rákos elfajulástól való félelem, az állandó kezelés és a vizsgálatok terhétől. Érdemes érintkezésbe lépni olyan sorstársakkal, akik már átestek ilyen műtéten.

GYAKORI KÉRDÉSEK:

Mitől lesz valakinek gyulladásos bélbetegsége?

Sajnos nem ismerjük ennek a több tényezős betegségnek az eredetét. Az IBD-vel élő emberek körében sokszor megfigyelhető családi halmozottság – így a betegségnek valószínűleg genetikai alapjai is vannak. (A Crohn-betegségre vonatkozóan ez a feltételezés bizonyítást is nyert.)

Az IBD ugyanakkor egy több tényezős betegségcsoport, melynek pontos eredete máig ismeretlen. Kialakulásában ezen kívül környezeti tényezők is szerepet játszanak – kutatók az előfordulási gyakoriságban földrajzi különbségeket is megfigyeltek. Az alapvetően gyulladásos bélbetegségre hajlamos embereknél a betegség kialakulása és/vagy súlyossága összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztással és a stresszel is – az állapot súlyosabbá válásában pedig a helytelen étkezésnek is szerepe lehet.

A stressz tehető felelőssé a gyulladásos bélbetegségek kialakulásáért?

A stressz és a rossz pszichoszociális környezet negatív hatással vannak a krónikus betegségre. Az állandó feszültség előhozhatja az egészségkárosodást, vagy súlyosbíthatja a gyulladásos bélbetegségre hajlamos beteg állapotát. Az IBD-t azonban sosem kizárólag a stressz okozza.

Milyen diétát kell folytatniuk a gyulladásos bélbetegséggel élő embereknek?

Mindenki számára más a helyes étrend. Bár vannak alapvetően tiltott élelmiszerek, a személyre szabott diéta csupán hosszadalmasabb munkával állítható össze.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) és az irritábilis bélszindróma (IBS) ugyanaz – vagy majdnem ugyanaz a kórkép?

Nem. Előfordul, hogy a gyulladásos bélbetegség hasonlít más gyomor-bélrendszeri betegségekre – köztük az irritábilis bél szindrómára (IBS) – amelyektől a tüneteket tekintve laikus számára nehezen elkülöníthetők. Az IBS a belek izom-összehúzódását érintő betegség, szemben a gyulladásos bélbetegséggel, melyre a gyulladás jellemző, és tartósan károsíthatja a gyomor-bélrendszert. Az IBD és az IBS számos szövődménye és kialakulásának háttere is különböző.

A GYERMEKKORI IBD-RŐL

VGaug2013Húsz évvel ezelőtt még ismeretlen jelenség volt a gyermekkorban jelentkező gyulladásos bélbetegség, mára azonban évente 200 új esetet regisztrálnak Magyarországon. Dr. Veres Gábort, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető docensét kérdeztük, hogy mi lehet az oka ennek.

Mennyire gyakori gyermekkorban a Crohn-betegség?

A kórkép előfordulási gyakorisága növekedő tendenciát mutat. Országos regiszterünket, a HUPIR-t (Hungarian Pediatric IBD Registry) 2007 január elsején indítottuk huszonhét IBD-s betegeket kezelő gyermekintézet bevonásával, így 7 éve rendelkezünk pontos adatokkal. Igaz, a 16-18 éves korosztályból nem minden új érintett kerül gyermekorvoshoz, közülük jó néhányan már a felnőtt ellátásba kerülnek, de még így is évente kb. 200 új gyulladásos bélbetegséggel élő gyermeket regisztrálunk. Az érintettek 2/3-a Crohn-beteg. A HUPIR adatai alapján a 2007 és 2011 közötti időszakban 20 %-os növekedést figyelhettünk meg a kis betegek számát illetően. Veszprém megyében Dr. Lakatos László és Dr. Lakatos Péter László vezetésével 1977 óta vezetnek regisztert, amelyben a gyermek és a felnőtt érintetteket egyaránt számon tartják. Kezdetben évekig nem is találkoztak kiskorú pácienssel, ellenben ma már évente tucatnyi új IBD-s gyermeket regisztrálnak a megyében.

Hány éves korú gyerekek érintettek általában?

Az érintett gyermekek 20 %-a tizennyolc év alatti. Közülük 5 % még nem töltötte be tizedik életévét. Ennek ellenére két hónapos korú Crohn-beteg páciensem is volt már. Évente néhány ilyen kisgyermek érkezik hozzánk.

Mi lehet az oka kórkép gyermekkori megjelenésének?

Ezt nem tudjuk egészen pontosan, az azonban biztos, hogy a jelenség összefüggésbe hozható a táplálkozással. Az IBD hátterében fellelhető a genetikai hajlam, számos környezeti tényezőt is összefüggésbe hoztak kialakulásával (anyatejes táplálás hiánya, korai antibiotikum adása), valamint a bélflóra megváltozását is rizikófaktorként tartjuk számon. Ugyanakkor a gyermekkori Crohn-betegség korszerű terápiája hat-nyolc héten keresztül kizárólagosan adott, napi 2 liter folyékony tápszer adása! Kizárólag attól, hogy ellenőrzött tápanyagot adunk, a fekély ugyanúgy begyógyul, mintha a beteg szteroidot kapott volna. Ezért mondjuk, hogy a gyermekkori Crohn-betegség megjelenése és terjedése napjaink táplálkozásával van leginkább összefüggésben. A tápszeres terápia során kizárólag a tápláláson változtatunk, a környezet, a genetika ugyanaz marad. Amennyiben genetikai változások okoznák a jelenséget, az említett pár évnél sokkal hosszabb időnek kellett volna eltelnie a gyermekkori IBD ilyen mértékű elterjedéséhez.

Vannak -e arra vonatkozó feltételezések, hogy milyen étel-összetevők okozták a gyermekkori IBD elterjedését?

Szóba jöttek különböző adalékok és a gyorséttermi táplálkozás is, de ezeket a feltételezéseket még nem bizonyították. Napjainkban elsősorban a bélflóra változásait kutatják, mert az is elképzelhető, hogy az egészségtelen táplálékok a bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásolják. Azt pl. már régebb óta tudjuk, hogy a zsíros ételtől romlik a bélflóra összetétele.