A gyulladásos bélbetegségek eredete

2017. január 9.

A genetika, a környezet és a táplálkozás együttesen tehető felelőssé a gyulladásos bélbetegségek kialakulásáért. Mit jelent ez a betegséggel való együttélés szempontjából? A debreceni Ne Gyulladj Be! IBD Klubban Dr. Kadenczki Orsolya adott mélyebb betekintést a kérdéskörbe.

Kadenczki Orsolya két, a betegség kialakulása szempontjából fontos fogalmat, tudományágat ismertetett. Az egyik a nutrigenomika, amely azt vizsgálja, hogy génjeink hogyan reagálnak a bevitt tápanyagokra. “Válaszadási jellemzőnk” célzott módosításával optimalizálható az egészségünk, megelőzhetőekké és/vagy kezelhetőekké tehetőek bizonyos betegségek, pl. linolénsav pótlásával aktiválható a PPARg2 gén, csökkentve a colitis ulcerosaban fennálló gyulladást. A linolénsav megtalálható tejtermékekben – ezért is fontos, hogy feleslegesen ne zárjuk ki a tejtermékeket a gyulladásos bélbetegséggel élő gyermek étrendjéből. A kurkumin a másik ismert ilyen anyag. Egészséges és beteg egereket etettek ezzel a tápanyaggal, és azt tapasztalták, hogy a beteg egerek szövettani képe javult.

paradicsom

A másik fontos tudományág a nutrigenetika, amely azt kutatja, hogy génállományunknak milyen szerepe van a táplálkozás és a betegségek közötti kölcsönhatásban. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert az egyéni különbségek olyat mértékben befolyásolják az egyes tápanyagok hatását a szervezetre, hogy egyazon étrend az egyik személynél képes komoly betegséget kialakítani, míg egy másiknál semmilyen károsító hatást nem vált ki.

A környezet is szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában, ezen belül is a nyugati típusú étrend: a sok zsír, a sok finomított cukor, a kevés élelmi rost (nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt), a feldolgozott és hűtőben tárolt élelmiszerek. Ezt a feltételezést bizonyítja, hogy a gyulladásos bélbetegségek 1875 előtt nem léteztek – ekkor diagnosztizáltak először CU-s beteget, míg a Crohn-betegség fogalmát 1932-ben ismertük csak meg. A hatvanas-hetvenes években mindkét egészségkárosodás egyre gyakoribbá vált, és a 2000-es évekre globálissá nőtt az érintettség.

suti

A földrajzi előfordulás is alátámasztja ezt a kockázati tényezőt: az USA-ban élő első bevándorló populációban nem jellemző az IBD, az Egyesült Királyságban az ázsiai bevándorlók második generációjában azonban már nagyon gyakoriak a bélbetegségek, és az Ázsiából Amerikába emigrált emberek között is egyre jellemzőbb az előfordulás, míg Japánban, Kínában csak azóta lelhető fel a kórkép, amióta ezeken a kontinenseken is elterjedt a nyugati típusú étrend.

foldrajz

A harmadik tényező a bélflóra, melynek összetétele születésünktől halálunkig változik. Kontinensenként is különböző jellemzői vannak a lakosság bélflórájának a különböző étkezési szokások miatt. Sok kalóriabevitel hatására megváltozik a bélflóra, de az sem mindegy, hogy milyen arányban eszünk zsírt és szénhidrátot. A bélflóra az étrenden keresztül gyakorlatilag kapcsolatot teremt a külvilág és a szervezetünk között. (Ha bélrendszerünket kiterítenénk, felszíne egy fél futballpályát tenne ki. Ehhez képest bőrünk felszíne elenyésző méretű. Így lehet, hogy a táplálkozással, bélrendszerünkön keresztül van a külső világ a legnagyobb hatással szervezetünkre.)

A környezeti tényezők, az egészségtelen étrend és a dohányzás hatására felborul bélflóránk egyensúlya, a rossz baktériumok száma megnő, a jó baktériumok száma lecsökken, megváltozik a bél nyálkahártyájának védőhatása, gyulladásos folyamatok indulnak be, károsodik a szövet és megjelennek a Crohn-betegségre típusos eltérések – de a CU hátterében is megfigyelhetőek ezek a mechanizmusok – magyarázta Kadenczki Orsolya. Ezért született meg az a feltételezés, hogy ha valamit, amit az érintett betegek általában fogyasztanak, kizárunk az étrendből, akkor megszűnhet a gyulladás. De képesek vagyunk-e nyugalmi állapotba hozni a betegséget és fenn is tartani ezt az állapotot speciális táplálás terápiával? A kérdésre a doktornő következő előadásában adott választ, melyet hamarosan közzé teszünk.

Összefoglalva: a gyulladásos bélbetegségekre való genetikai hajlamhoz társulnak a környezeti tényezők: tartósítószerek, adalékanyagok és fertőzések, melyek hatására a baktériumok a bélfalon könnyebben átjutnak, az immunrendszer aktiválódik, szöveti roncsolódás alakul ki. Ez egy olyan ördögi kör, amelyet talán az étkezés módosításával lehetne leállítani.

root