Egyensúly a táplálkozásban

A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának Ne Gyulladj Be! klubrendezvényén dr. Cseh Áron a gyulladásos bélbetegségek diétás alapelveiről beszélt. Összefoglaltuk a lényeget.

A tudomány mai állása szerint nem tudjuk, hogy pontosan mi az a táplálékkal bevitt faktor, amely elősegíti az IBD kialakulását, illetve rontja a tüneteket. A tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a legtöbb érintettnek érdemes néhány dologra odafigyelni.

Az előadásban ugyanakkor az is elhangzott, hogy mit nem kell tenni: nincs szükség arra, hogy szigorúan megtagadjon az érintett magától olyan menüket, amelyekre vágyik. Egy kis ötletesség azonban fontos lehet, pl. ha valaki hamburgert kíván, hát egyen, de lehetőleg otthon, ellenőrzött alapanyagokból készítse el a finomságot. A különböző ételadalékok (ízfokozó, tartósítószer) nem tartoznak az IBD-barát tápelemek közé. (Ez nem jelenti azt, hogy kötelező csak biót enni.)
Célszerű bizonyos élelmiszereket, illetve ételeket otthon előállítani, így pl. ha lehet, készítsük otthon a kenyeret, mert a panaszokat fokozhatja a pékségekben szokásos, gyorsított előállítási mód.

A zöldségek bevitele véd, a gyümölcsök, rostok előnyösek, a nyugati táplálkozási szokásokon belül azonban a sok állati zsiradék, finomított szénhidrát valószínűleg előnytelen. Ha valaki egy hónapon keresztül zsírosan táplálkozik, a káros baktérium termelte méreganyagok aránya a szervezetben 70 %-kal megnő.

A margarin szintén nem ajánlható jó szívvel. A pálma és a kókusz olaj? Előnyük és hátrányuk is van, de sokat nem lehet ezekből sem használni, mert pl. a kókuszzsírban előfordulnak egészségtelen hatású zsírsavak is.

Mi a helyzet a többszörösen telítetlen zsírsavakkal? Az omega-6-tal szemben az omega-3 előnyös. Utóbbiból rengeteg félét találunk a patikák polcain. A laborban tisztított változat nagyon drága, az ellenőrizetlen változatokban viszont előfordulhat, hogy nemesfémek halmozódnak.

Gyulladásos bélbetegséggel élő gyerekeknél öröm, ha szépen gyarapodnak, a túlsúllyal azonban érdemes vigyázni – hívta fel továbbá a figyelmet a szakértő – mert az elhízás önmagában gyulladásos állapot.

Általában mit ajánlott, és mi nem?

A tej és a tejtermékek a fiatal szervezet növekedésben jelentős szerepet játszanak, és nincs ok arra, hogy kizárólag gyulladásos bélbetegség miatt ezeket kiiktassuk az étrendből. Csupán annak kell kerülnie a tejet, aki tejallergiás vagy tejcukorérzékeny – utóbbi kórkép gyakori, de nem hozható összefüggésbe az IBD-vel.

A húsok közül a megfigyelések szerint érdemes a zsírszegényebbeket fogyasztani, a vörös húsok kevésbé előnyösek. A sovány húsok nincsenek tiltólistán, de azt érdemes tudni, hogy az állati fehérje növelheti az IBD kockázatát. A magas cukor és alacsony rost tartalommal bíró szénhidrátok is problémát okozhatnak.

Általános javaslat továbbá, hogy aki IBD-vel él, az kevés szénsavas üdítőt igyon, kerülje a kimondottan zsíros ételeket, és minél kevésbé feldolgozott terméket válasszon a boltban. A savas, fűszeres, paradicsomos ételeket reflux esetén érdemes kerülni. Az alkohol és a koffein tartalmú italok, a kávé, a tea nem ajánlottak, ellenben a rostdús ételek jót tesznek, kivéve ileum-szűkületben! (Ilyenkor érdemes a zöldséget és a gyümölcsöt nem nyers formában, hanem párolva vagy turmixolva enni.)

Összefoglalva tehát érdemes sok zöldséget és gyümölcsöt, kevesebb szénhidrátot fogyasztani, a zsírbevitellel pedig óvatosan bánni. Sok omega-3 zsírsavra, ám kevés állati fehérjére van szüksége a jólléthez az embernek IBD-vel élve, a vörös húsok pedig kevésbé előnyösek, mint a világos színűek.