Hosszú tünetmentesség az éléskamrából

Nehéz feladat minden falatra figyelni, ám a gyulladásos bélbetegséggel élők idővel megtapasztalják, hogy a hosszú tünetmentes időszakok érdekében érdemes betartani a diétát. A helyes étrend azonban mindenkinél mást jelent – bár vannak alapvetően tiltott élelmiszerek – azt csupán hosszadalmasabb munkával deríthetjük ki, hogy pontosan milyen étrend javasolt számunkra. Homolya Orsolya dietetikussal a diéta kialakításának módszereiről, az alternatív gyógykészítmények hatásairól, a stressz szerepéről, a társbetegségekről és még sok tünetmentes egyéb érdekességről beszélgettünk.

Milyen étkezéssel kapcsolatos kompromisszumokat kell mindenképpen megkötnie egy IBD-vel, illetve Crohn-betegséggel élő embernek?

Vannak alapvető szabályok, melyeket mindkét betegség esetében célszerű betartani, a pontos diéta azonban attól függ, hogy az érintett betegségének mely stádiumában van. Kérdés az is, hogy az illető akut problémával, bélvérzéssel, bélgörcsökkel vagy gyomorgörccsel küzd-e, valamint az sem mindegy, hogy mióta tart a betegsége. Mindezek mellett pedig rengeteget számít az egyéni toleranciaszint is. Összetettsége miatt a diétát több szakaszra bontjuk. Először felvilágosítjuk a pácienst, hogy milyen ételeket, illetve alapanyagokat kell elkerülnie a betegség akut fázisában. Ilyenkor a zsírmentes, fűszer-, és szénhidrát szegény étrend az alap – és gyógyleveseket, gyógyteákat is érdemes fogyasztani. Aki régóta beteg, annak már megvannak a saját jól bevált szokásai. Az akut panaszok elmúltával az új betegekkel füzetet készítünk, amelyben felírják minden nap hogy mit fogyasztottak – természetesen kihagyva az alapvetően tilos ételeket: a már említett zsírokat, szénhidrátokat, habos süteményeket, kelttésztát, szénsavas üdítőt, alkoholt, kávét, cigarettát. Ha mindezeket elkerülve mégis rosszul lennének estére, akkor vissza tudják keresni, hogy mit ettek aznap: mit tehetnek felelőssé a rosszullétért. Ezek után ezt az alapanyagot is érdemes kerülniük. Így kialakíthatnak egy olyan értrendet, mely egyre hosszabb időszakokra nyújtja a betegség tünetmentes periódusait. Léteznek sematikus, betegeknek készített étlapok is, de ezek nem húzhatóak rá mindenki szervezetére, ahány ember, annyiféle diéta. Különösen igaz ez a Chron Collitis betegségre, amelyhez általában társbetegségek, különböző túlérzékenységek is kapcsolódnak, melyeket szintén figyelembe kell venni az étrend kialakításakor.

Mennyiben módosulhat a betegség felismerésekor kialakított diéta, ha az érintett később jól van, és egyre hosszabbra nyúlnak a tünetmentes időszakok?

Fél év tünetmentes időszak után bizonyos ételeket elkezdhetünk visszavezetni a beteg értrendjébe. Gyakran előfordul, hogy egy páciens a betegség kevésbé súlyos szakaszában már tolerál olyan táplálékokat, amelyeket előtte nem tudott megenni. Lassan, fokozatosan színesíthetjük így az étrendet.

Van-e esély arra, hogy diétával és életmódváltással visszafordítsuk a bélbetegségek kialakulását?

Ez a lehetőség nem bizonyított, de találkoztam olyan emberrel praxisom során, akinek már diagnosztizálták a betegségét, küszködött és gyógyszert szedett, aztán teljes életmódváltásra szánta el magát, és évek óta tünetmentes. Jógatanár és dietetikus lett – vagyis totálisan megváltoztatta az életét. Van egy másik teljesen tünetmentes ismerősöm is, aki pszichológusként dolgozik. Szüksége volt egy időre – és egy gyulladásos bélbetegségre – hogy rájöjjön, a saját lelki világával is foglalkoznia kell. Emellett természetesen diétázik is, és ő is teljesen jól van évek óta. A gyulladásos bélbetegségek esetében a téli és a kora tavaszi időszakban gyakoribbak a fellángolások – hiszen kevés fényhez és vitaminhoz jut az ember és hajlamosabb a depresszióra vagy a depresszív hangulatra – de az említett ismerőseim ezeket az időszakokat is tünetmentesen átvészelik gyógyszer nélkül. Ezért gondolom azt, hogy bizonyos esetekben talán életmódváltással visszafordíthatóak a bélbetegségek. A stressz ezeknél a betegségeknél alapbefolyásoló tényező – ha ezt el tudja valaki kerülni, akkor minden sikerülhet.

Állhat-e összefüggésben a betegség kialakulása bármiféle étkezési vagy ételtárolási szokással?

Nincs ilyen összefüggés. Adott esetben stressz, egészségtelen életmód vagy negatív gondolkodásmód állhat a betegség háttérben, és az ehhez társuló rossz étkezési szokások tovább ronthatják az esélyeket, de kizárólag a táplálkozás miatt nem alakulhat ki a szervezetben sem az IBD, sem a Crohn-betegség.

Vannak-e olyan fogyasztási termékek, amelyek kimondottan jót tesznek az IBD-vel vagy Crohn betegséggel élő embernek?

Léteznek különböző alternatív gyógymódok, melyek némely betegnek használnak, másnál semmit sem érnek. A kamillatea, a különböző nyugtató teák és a bélrendszert nem irritáló nyáklevesek mellett az alternatív terápiák körébe tartozik a jóga és az akupunktúrás kezelés is.

Mi az amit érdemes kipróbálni, mi alapján lehet szűrni a piacon lévő rengeteg gyógyhatású terméket?

Nemrég végeztek egy felmérést a különböző gyógyteákban található összetevőkre vonatkozóan. Rengeteg nem oda illó dolgot találtak, a madárkakitól kezdve sokmindent, ezért én a minőségi termékeket pártolom. Ha valakinek ezek túl drágák, akkor is érdemes a jobbat venni és legfeljebb nem folyamatosan, hanem kúraszerűen használni. Az alacsony minőségű termékeket nem javaslom senkinek. A természetgyógyászok között is sok a kókler, ezért inkább jobb hírű orvoshoz érdemes menni, olyan szakemberhez, aki eredményeket is fel tud mutatni. A negatív tapasztalatok ugyanis ronthatnak a beteg állapotán.

Okozhat-e IBD vagy Crohn-betegség ellen szedett gyógyszer testsúly -ingadozást, ha igen, hogyan lehet ez ellen a mellékhatás ellen küzdeni?

Mint minden gyógyszernek, a gyulladásos bélbetegségek elleni készítményeknek is lehetnek mellékhatásai. Ha valaki kóros hízásnak vagy fogyásnak indul, akkor mindenképpen vissza kell menni az orvoshoz, hogy kiderítsék a valódi okot. Amennyiben a gyógyszer tehető felelőssé a testsúly-ingadozásért, akkor az orvos egy másik terméket fog javasolni. Mindenkinek meg kell találni a számára tökéletes készítményt. Az orvosok számtalan tényezőt vesznek figyelembe a gyógyszerfelírásnál, pl. akinél magasvérnyomással vagy egyéb krónikus betegséggel párosul a bélbetegség, annál még a gyógyszerkölcsönhatásokra is gondolni kell.

A különböző társbetegségek a diétát is befolyásolhatják?

A felborult bélflóra-egyensúly következtében érzékenyebbé válik az ember bizonyos összetevőkre, pl. a tejre. A belekben kialakult gyulladás átterjedhet a gyomorra, ahol ennek megfelelően szintén érzékenység lép fel. A gyomorbántalmak más ételcsoportokra érzékenyítenek, ilyenkor tehát mindenképp komplex diétára van szükség. A legnagyobb kihívást az jelenti, ha egy speciális diétát követelő krónikus betegséggel élő embernél alakul ki gyulladásos bélbetegség, pl. ha egy cukorbeteggel élő páciensnél diagnosztizálnak IBD-t vagy Chron-betegséget. Minél több étel kerül tiltólistára, annál nehezebb tartalmas diétát összeállítani. A rossz diéta kóros soványságot vagy vitaminhiányt okozhat, minek következtében a beteg nem tud kilábalni egyik náthából sem – állandóan rosszul érzi magát valamitől. Ezekben az esetekben különböző tápszerek és táplálékkiegészítők segíthetnek.

A diéta során elkövetett “bűnözéseket” másnap jóvá lehet-e tenni szigorúbb étrenddel, vagy a gyulladásos bélbetegségek esetén visszafordíthatatlan károkat okoznak a tiltott falatok?

A gyulladásos bélbetegségek diétája sajnos nem olyan, mint egy fogyókúra, amit ha elrontok, akkor másnap jobban odafigyelek és ezáltal mindent jóvá teszek. Egy rántott hús a vasárnapi asztalon olyan bélgörcsöket okozhat hétfőre, hogy a beteg azt is megbánja, hogy ránézett. Meglévő, ám lappangó betegségstádiumokat is elő lehet hozni néhány tilos falattal. Persze az első időkben nagyon nehéz betartani a diétát: megtagadni magunktól a csokit, a pizzát, a habos süteményt – sokmindent, amit korábban szerettünk. Kemény tapasztalat azzal szembesülni, hogy egy étteremben szinte semmit nem találunk az étlapon, amit meg szabadna ennünk, nem ihatunk meg még egy pohár sört sem. A betegek általában sajnos nem is tartják be a diétát, de aki kibírja és nem bűnözik – vagy csak nagyon ritkán nagyon kicsit – az cserébe hosszú tünetmentes időszakokat élhet meg.