Kizárólagosan jobban lenni

2016. június 27.

A Semmelweis Egyetem I. sz Gyermekgyógyászati Klinika docense, dr. Veres Gábor szakmai mentorálásával levezényelt klubrendezvényen az IBD okait kutatva megállapítottuk: a betegség kialakulásában szerepet játszik a genetika, bélflóra összetételének a megváltozása, a tüneteket súlyosbítja a stressz, de a lényeg valószínűleg a táplálkozásban keresendő – az iparilag fejlett országokban valami olyan anyagot viszünk be szervezetünkbe, ami krónikus gyulladást okozhat a bélrendszerben. Ezt a feltételezést igazolja a kizárólagos táplálás terápia sikere.

nokaja

A kizárólagos, más néven exklúzív enterális táplálás terápia lényege, hogy 6-8 héten keresztül csak tápszert vesz magához a páciens, semmi mást. “A kezelés felfedezése előtt, ha valaki azt mondja erre a módszerre, hogy jobb, mint a szteroid, kinevettük volna” – mesélte Veres Gábor – “ám az azóta összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják: a Crohn-betegség bizonyos formájában 70-80 %-ban, mellékhatások nélkül a kizárólagos táplálás terápia ugyanolyan hatékonysággal gyógyítja a betegséget, mint a szteroid.”

A normál ételek megvonását hosszabb ideig is lehet folytatni, ám úgy tűnik, az “örökké” nem kell, hogy cél legyen, és nem csak azért, mert nehéz megvalósítani: egy érintett Philadelphiában éveken keresztül tápszert fogyasztott, négy éven keresztül jól is volt, de aztán visszatértek tünetei.

A mennyiség és a hatékonyság ugyanakkor egyenes arányban állnak egymással. A teljes kizárólagosság után rendkívül jót tesz, ha a normál táplálkozás fokozatos visszaépítése mellett továbbra is issza az ember a tápszert (ezt nevezik részleges enterális táplálás kezelésnek, vagy fenntartó kezelésnek): minél több decilitert egy nap (800 kcal-nyi mennyiség az ideális), annál később valószínűsíthető a kór újbóli fellángolása. Hat deciliter alkalmazása már segíthet, hogy akár évekig ne térjen vissza a betegség.

Ma már olyan összetételű folyadékot is lehet kapni, amelyben másfélszer annyi kalória van, mint a többiben, tehát a teljes kalóriabevitelhez elég belőle napi két-három dobozzal meginni.

Ez a terápiás módszer főleg a gyermekgyógyászatban terjedt el, de ennek valószínűleg csupán az az oka, hogy a gyerekek strammabbak, vagyis őket inkább rá lehet venni az önmegtartóztatásra, mint a felnőtteket. Japánban végzett vizsgálatok, és jelenleg egy európai kutatás eredménye is azt bizonyítja, hogy idősebb korban, felnőttekben ugyanúgy lehet hatásos a kizárólagos enterális táplálás kezelés.

A kizárólagos tápszer adását nem csak egyszer érdemes bevetni, ha valamikor használt, több, mint valószínű, másodszorra sem okoz csalódást, bár 10 %-os csökkenés – csakúgy, mint a biológiai terápia esetében – megfigyelhető, tehát ha elsőre 80 %-ban volt hatékony, másodszorra 70 %-ban lesz az.

Mikor nem hat?

A kizárólagos táplálás azokban az esetekben hatékony, ha a gyulladás a vékonybélben található, a vastagbél ugyanis csak vízvisszaszívást végez. Ezért is van szükség a kezelés előtt és alatt béltükrözésre – látni kell pontosan, hol van aktuálisan a gyulladás. Ha a vékonybél mellett a vastagbél is érintett, akkor 50 %-ban érhető el a jó eredmény ezzel a módszerrel.

Még néhány tápanyag a boldogsághoz?

A betegség okai között tehát bizonyítottan előkelő helyen áll valami, amit táplálkozás során visznek be az iparilag fejlett országok lakói. Ennek megfelelően speciális diétára irányuló kutatások is zajlanak. Jelenleg pl. egy tekintélyes izraeli vizsgálatban próbálnak meg olyan 10-20 fajta tápanyagból álló menüsort kialakítani, amelyet fogyasztva az érintettek jól lehetnének. Az már biztos, hogy önmagában a “csak bió” élelmiszer fogyasztása nem megoldás.

Kérdésekre válaszként elhangzott, hogy:

  • A gyulladásos bélbetegségeknek semmi közük az ételallergiához, a két egészségkárosodás nem is jár együtt, legfeljebb véletlenül.
  • A különböző tápszereket lehet váltogatni az enterális táplálás terápia során, de ami bevált, azt nem érdemes lecserélni.
  • Hatékony lehet a tápszer akkor is, ha a fenntartó kezelést nem előzte meg kizárólagos táplálás, de azért úgy kevésbé.
  • A gyerekek valóban gyakran ügyesen felismerik, hogy milyen a számukra ideális diéta: tudják, érzik, hogy milyen étel tesz rosszat nekik, és mit ehetnek bátrabban.
  • Az IBD okainak, kezelésének kutatása nagy erőkkel zajlik a világban. Az első európai konferenciát, mely ezzel a témával foglalkozott, 11 évvel ezelőtt tartották, akkor 400 orvost regisztrált az eseményen, a legutóbbi kongresszuson 4500 fő vett részt. Azért ilyen magas a szám, mert ez a betegség tudományos szempontból nagyon izgalmas. A gyógyszercégek és a kutatóintézetek nagy pénzeket fektetnek a kutatásba, és reméljük tényleg csak idő kérdése, hogy megtalálják a nagybetűs okot. Ha az ok megvan, meglesz a terápia is.
  • Nem vigasz, de tény, hogy 20 éve sokkal nehezebb volt az IBD-t kezelni, sőt, ma már az öt évvel ezelőtti esélyekhez képest is sokkal jobban állunk. Az érintett gyerekek tizedének ma is gyakrabban fellángol betegsége, de a betegséggel élők túlnyomó többsége normál, jó életet élhet, akár 100 évig is.
  • A tápszer lágyabbá teheti a székletet, de ha hasmenést okoz, ki kell zárni a tejcukorérzékenységet (Magyarországon 30-35 %-os gyakorisággal fordul elő) és a lisztérzékenységet is. Előbbit úgy, hogy két napig nem adunk-eszünk semmilyen tejcukor tartalmú ételt, tápszert, és ha elmúlik a hasmenés, az lehetett a gond, ha nem, akkor valami más a gond.
  • Amennyiben a tápszer hányást okoz, annak az is oka lehet, hogy alkalmazásakor az amúgy is rossz állapotú páciensnek gyomorgyulladása is volt. Ki kell vizsgálni, nincs-e valami egyéb fertőzés (pl. Helikobakter pylori) a háttérben, és az orvos lehet, hogy savcsökkentőt javasol, ha indokoltnak találja.
  • Biológiai terápiát az orvosok akkor adnak, ha a tápszer nem hat, ugyanakkor olyan eset is előfordul, hogy a biológiai kezelés után már tud tovább javítani az állapoton a kizárólagos táplálás is. Kiegészítésként biztosan adható a tápszer a biológiai kezelés alatt.
  • Az IBD kezelése minden esetben az adott személyre szabott terápia kell, hogy legyen.