Enterális és biológiai terápia

A gyermekkori Crohn-betegségben elsőként alkalmazandó tápszeres kezelésről és a biológiai terápiáról dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető docense adott interjút lapunknak.

Milyen összetevőkből állnak a terápiás céllal adott tápszerek?

Több fajta tápszert használhatunk, melyek közül van olyan is, amely az immunrendszer aktivációját gátló TGF béta szintet emeli és így csökkenti a gyulladást, de ez a hatás nem alapvető, a lényeg, hogy ellenőrzött összetételű homogén folyékony tápszer legyen. A klinikai kutatások tanulsága szerint, amikor egynemű folyékony tápszert adunk a Crohn-beteg gyermekeknek, a bélflórájuk kedvező irányba változik. Az olaszországi Borelli és munkatársai mutatták ki először, hogy az enterális táplálásban a kezelt páciensek bélflórája összetétele kedvezőbb lesz. Sajnos nem minden gyermeknél válik be ez a módszer, ha csak a vastagbél érintett, a tápszer kevésbé hat, továbbá mély fekélyek, perianalis lézió esetében sem érhetünk el komoly és tartós sikert a tápszer adásával. Azért érdemes majdnem minden esetben megpróbálni ezt az egyszerű terápiát, mert a gyermekek nagyobb részénél mégis hatékony, nincs mellékhatása, és amíg páciensünket már kezeljük, megkaphatja a szükséges oltásokat, amelyek nem mindegyike adható immunszupresszív terápia mellett. A Hepatitis B vakcina hatása pl. sokkal rosszabb immunszupresszív terápia mellett, de egyéb oltóanyagok sem hatékonyak kellő mértékben ezen kezelés alatt.

Mit kell tenniük a gyerekeknek a sikeres tápszeres kezelés után?

A tápszerrel elért sikert követően sajnos nagyon gyakran tapasztalunk visszaesést, tehát ez sem végleges megoldás. A gyermekek kezelése ezt követően lényegében hasonló a felnőttek kezelésével. (Lsd. az IBD-ről rovatunkban – a szerk.) A biológiai terápia (anti-TNF) az elmúlt hat évben rendkívül nagy előrelépést jelentett, mert segítségével nagyon sok gyermekkorú érintettnél el lehet érni a tartós remissziót. A biológiai szer adása előtt három hónapig hagyományos módszerrel – tápszerrel, szteroiddal és immunszupresszív terápiával – kell megpróbálni javítani a kis páciensek állapotán, majd ha mindez nem hat, vagy a gyermek visszaesik, adhatjuk a biológiai terápiát.

Nem lenne jobb, ha a gyerekek mielőbb megkapnák a biológiai terápiát?

Ez így a szakmai protokollok szerint is rendben van, Magyarország e tekintetben követi a nemzetközi ajánlásokat. A gond inkább azzal van, hogy nálunk egy év terápia után abba kell hagyni a kezelést és várnunk kell, hogy ezek után visszaesik-e a páciens vagy sem. Ez a megszakított kezelés nem általános a világban. A helyzetnek ugyanakkor jó oldala is van, mert betegeink 20-25%-a éveken át valóban nem esik vissza. Vagyis ők teljesen fölöslegesen kapnák a biológiai terápiát.